Stratégiai megállapodást kötött a 4iG és a Nemzeti Múzeum
Együtt digitalizálják majd a műtárgyakat.
Együtt digitalizálják majd a műtárgyakat.
Budapest helyett Hollandiában vagy Németországban lehet az utódja.
Május eleje óta egy tizenhét méter hosszú acélbálna látható a bécsi MuseumsQuartier udvarán. Az öttonnás tengeri óriás arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberiségnek ma kell cselekednie, ha meg akarja őrizni a Földet a következő nemzedékeknek.
Negyven évig megfeledkezett róla.
A Kúrián folytatják a pert az állam ellen, de ha kell Strasbourgban próbálnak érvényt szerezni igazuknak.
A Medvefej című rajz mindössze 7 centiméteres.
Néhány intézmény már látogatható, a többség jövő héten nyit, de olyan múzeumok is vannak, amelyek még kivárnak.
A szobrász a híd múltját és jelenét kötötte össze új alkotásával.
A fotórealista piktúra európai hírű és rangú svájci mesterének 90. születésnapját köszönti az osztrák intézmény, munkásságának csúcspontjáról, a hetvenes évekből válogatott nemzetközi anyaggal, a burgdorfi Museum Franz Gertsch közreműködésével.
A párizsi Musée National d’Art Moderne – Center Pompidou gyűjteményébe került Keserü Ilona 1990-es Rekonstrukció című képe, ez a lehető legmagasabb nemzetközi elismerésnek számít a képzőművészet világában.
Ha kellő erővel és kitartóan egy irányból fúj a szél, akkor lehet igazán sárkányt repíteni. Akinek egyszer is sikerült, sohasem felejti el: a sárkány folyamatos emelkedéssel felszáll a magasba, a fejünk fölé, és ott – ha ügyesek vagyunk – egy idő után megáll a levegőben. Kezünkben a kötél végét tartjuk, és azon, akár egy köldökzsinóron keresztül, érezzük a sárkányt, mint egy élőlényt. Bármeddig maradnánk vele így, együtt – mintha mi is lebegnénk.
Az MNB idén már 801 millió forintért vásárolt műalkotásokat.
Ez lesz az üdvözlő-kapu, amin be lehet majd lépni a rendezvényre. Nem nehéz kitalálni, ki lesz az alkotó, de úgy tűnik kell még több agancs.
Már azelőtt botrány lett belőle, hogy megvalósította volna.
Se külföldre, se belföldre, se múzeumba nem mehetünk már hosszú hónapok óta – erre a bajra ad most tüneti kezelést a Virág Judit Galéria, amely mesés úticélokat ábrázoló magyar festményekről készített videosorozatot. Az ismeretterjesztő kisfilmek első két epizódja a hvg.hu-n debütál: a napsütötte San Remóba és a húszas évek pezsgő metropoliszába, Berlinbe kalandozunk el.
Sean Scully a kortárs absztrakció egyik legfontosabb képviselője. Művészetét különleges kettősség jellemzi: alkotásaiban összeolvadnak a redukált, geometrikus formák és az expresszív, egyben referenciákban gazdag elemek. Mintegy 110 művet felvonultató retrospektív kiállítása az Átutazó címet kapta: a cím egyaránt utal élettörténetére, emlékeire, illetve egyik festménysorozatára. Az ír származású, négyéves korától Angliában élő és tanuló, 1975-ben Amerikában letelepedő, később Európába is visszatérő alkotó esetében az átutazás nem otthontalanságot, sokkal inkább keresést jelent, amely ugyanakkor folyamatos művészi megújulásának záloga.
A holland művész legdrágább rajza lehet a fiatal lányról készült mű.
Molnart a komputerművészet úttörőjeként tartják számon. 14 képét vette meg az MNB-Ingatlan Kft.
Az emberek szomjazzák a nyugalmat, a szépet, az állandóságot, vagyis amit a művészet nyújtani tud – mondja Virág Judit, aki megtapasztalta, hogy a tavaszi karanténból szabadulva hogyan ugrott meg az érdeklődés a kiállítások és műtárgyak iránt.
A legújabb alkotásán egy idős nő tüsszent egy látványosat egy bristoli ház falán.